Hányás-hasmenés, szájpenész, himlő, bubópestis, vérhas. Próbálom visszafogni magam, előre is elnézést, ha ez most nem fog sikerülni. Alig két év telt el azóta, hogy pusztító járvány söpört végig a világon és mintha semmire nem emlékeznénk belőle – ahogy lekerültek a közösségi oldalakról a covid-vaccinated profilképek, lassacskán úgy tért vissza a beleszarás, a felelőtlenség és a hülyeség a mindennapokba. Megpróbálok belehelyezkedni a Te nézőpontodba: hogy Teneked muszáj felkelned, bemenned és tolnod a kapitalizmus szekerét, mert kell a pénz és nincs hova lepasszolni a gyereket.
Az esetek egy részében már itt hazudsz: valójában munkanélküli vagy és derogál elleni a gyerekkel néhány órát meg tisztességesen elvinni orvoshoz. Egyszerűen meg akarsz szabadulni tőle úgy, hogy közben az intézmény dolgozóit és azok családját, szeretteit teszed ki mindenféle nyavalyának, amit a kölyköd behurcol. Az már Téged egyáltalán nem zavar, hogy ezzel egy komplett közösség egészségét, munkából kiesését teszed kockára.
Nem elsősorban a Te hibád: valahol rendszerszintű probléma, hogy a szülők ennyire körbe vannak ugrálva, hogy az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” -elv valahol felborult, hogy mára szinte minden kollektív felelősségvállalás kiveszett az emberekből és ezt csak a Covid-időszak volt képes többé-kevésbé felülírni, azt is rövid ideig. Persze a helyzet sosem volt tökéletes, de engem ilyen állapotban a küszöbről fordított vissza az óvónéni meg a tanár és nem volt apelláta, nem volt mese: a közösség alapelveinek bizony eleget kellett tenni.
Azt kellene tudomásul venned, hogy a bölcsőde, óvoda – ahogyan az iskola, egyetem vagy bármilyen munkahely – olyan közösségi tér, amelyre bizonyos szabályok vonatkoznak. Ezek közül is a legalapvetőbb, "nulladik" szabály, hogy nem visszük be a gyereket lázasan, szemgyulladással, zöldes meg véres hányás-hasmenéssel, taknyos köhögéssel, kiütésekkel és nem várjuk el a dolgozóktól, hogy kezeljék, ápolgassák, a popsiját meg a száját törülgessék, kenegessék. Infúzióra ne tegyék esetleg? Téged is hazazavarnak munkából, ha beviszed a pestist, ha ez nincs így, akkor rossz munkahelyet választottál. Azt értsd meg, hogy ezek a szabályok nem Ellened születtek, hanem a közösség – köztük a Te védelmed érdekében.
Gondoltál már arra, ki fog vigyázni a gyerekedre, ha a dadus betegállományba kényszerül, hm? Ki fogja megtéríteni a hülyeséged miatti fizetéskiesését? Merthogy nem Te, abban biztos vagyok. És még képes vagy a pedagógus arcába röhögni és cinikusan közölni vele, hogy a taknyán-nyálán csúszó gyerekkel "minden rendben", a lebetegedést meg lehetőleg „időzítse hétvégére”, hogy szégyellnéd magad, te bunkó paraszt! Járd körbe az épületet és keresd meg rajta a "kórház" vagy a "rendelőintézet" feliratot. Ha nem találod, menj vissza és kérj bocsánatot a pedagógustól, hogy eltévesztetted a címet. Ha már mindenképpen rá kell hagynod, mert az életed, egzisztenciád múlik rajta (feltehetőleg nem), hogy kivegyél néhány nap szabadságot és elvidd a gyereked orvoshoz, legalább köszönd meg neki, hogy betegen is gondját viseli, vigyáz rá, amíg Te szorgos hétköznapjaidat éled. Tanúsíts némi emberséget, hálát. Nem fog véres szájjal elküldeni. Csak legyél megértőbb vele és ne próbálj saját szabályokat felállítani, mert ez nagyon nem az az eset, amikor nálad pattog a labda.
Köszönöm!
