„...Maradjatok otthon és békávézzatok!” Ha valaki emlékszik legutóbbi, utazással kapcsolatos bejegyzésünkre, joggal gondolhatja, hogy megfogadtuk a tanácsot. Igen is, meg nem is. Hősünktől eltérően mi nem beszámolót írtunk – lévén maga az út semmilyen kifogásolni valót nem hagyott maga után – inkább arra szántuk rá magunkat, hogy betekintést nyújtsunk az egyik legmodorosabb jelenség, a szervezett utazások alkalmával felbukkanó kedélyeskedő mindentudás, avagy az idegenvezetés legpikánsabb mozzanataiba. Következzenek hát a címben szereplő utazási iroda jóvoltából megvalósuló bécsi kirándulás legkínosabb pillanatai.
Szeretettel köszöntjük minden kedves és kedvetlen utasunkat, akinek sikerült időben felkelnie, ideérnie és megtalálnia a buszt ezen a csodálatos ádventi szombat hajnalon! Reméljük, hogy utazásukat felhőtlen vidámság és jókedv fogja végigkísérni. Reméljük továbbá, hogy vásárlási kedvüket sem felejtették otthon – szinte látom a vágyakozó tekintetüket, hogy ma minden pénzüket elkölthessék. Későn érünk vissza Budapestre, ami egyúttal azt a jó hírt is jelenti, hogy ma nem kell fűteniük otthon – a rezsi miatti szorongásukat mára nyugodtan félretehetik. Kérdés-kérés, óhaj-sóhaj? Valaki? Igen? Ablak mellettit szeretnél? 8 euró, kishaver! Maga meg tessék elnyomni a csikket és felszállni! Lehetőleg ne a busz kerekén... köszönöm!
Mindenki felszállt? Jó. Tegye fel a kezét, aki járt már Bécsben! Hadd látom azokat a kezeket – Józsi, köszönjük, leteheted, tudjuk, tavaly te voltál a Bögrekirály – nagyszerű, látom vagyunk egy páran, a többiek kedvéért azért elmondanám a kötelezőket. Ausztria pénzneme az osztrák schilling ...helyett az euró, úgyhogy aki előbbivel készült, azt a Blahán kitesszük. Nemsokára nyitnak egyébként a pénzváltók, csak akkorra mi már nem leszünk itt – hehe. Nos, felhívnám előre is az önök kedves figyelmét, hogy az osztrákok rohadt jól keresnek, de azért annyira mégsem, hogy ötszáz eurósokkal járjanak a búcsúba, szóval aki ilyennel érkezett, annak egyrészt a kurva anyját, mert geci gazdag, másrészt igyekezzen minél előbb felváltani nagyobb címleteit, hogy ne okozzon majd gondot Emma néninek (szponzorunknak) visszaadnia a kasszánál. Kérjük helyezzék magukat kényelembe, kötözködjenek be, ahogy a civilizált világban szokás, nehogy az osztrák határőrök csúnyán nézzenek ránk.
***
Kedves vendégeink, hamarosan elérkezünk a határhoz, előtte azonban még megállunk egyet pihenni, ahol lesz idejük pisire/kávéra/cigire, illetve egyéb addikcióik kiélésére. Jól vessék emlékezetükbe a magyar vécéket – egyrészt, mert egy ideig nem fogják őket látni, másrészt visszafelé se érje önöket meglepetésként azok állapota. Ja és még egy kérés – ezt főleg a legutóbbi alkalom óta szeretném hangsúlyozni – ha megállunk vécézni, az ülések karfáit ne vigyék magukkal, mobileszközeik rezgő üzemmódra váltva tökéletesen megfelelnek a célnak – már ha értik, mire gondolok.
***
...Éééés most figyeljen mindenki, szép lassan át fogunk gurulni az osztrák határon. Aki eddig abban a hitben élt, hogy kelet és nyugat határa a Keleti-Kárpátoknál húzódik, annak a szeme előtt itt és most fellebbenteném az igazság fátylát: a két világ nem máshol, mint itt, az úgynevezett demarkációs vonalnál találkozik, amely szó egyébként a "markáns" és "maroknyi" szóból ered – reméljük, hogy utazás alatti költekezéseiket inkább előbbi jelzővel lehet majd illetni, mintsem utóbbival. Ugye érzik önök is a pénz szagát? A rómaiak szerint a pénznek nincsen szaga, mi azonban Walter Heindl úrral egyetértésben a mai nap során szeretnénk erre rácáfolni. Szinte már látom azokat a huncut száz eurósokat, amelyek szó szerint kikönyökölnek az önök zsebeiből, hogy végre osztrák tulajdonba kerülhessenek, hozzájárulva az éves GDP-hez. Érdemes még tudni, hogy itt meglehetősen jó a közbiztonság, mi mégis arra kérjük önöket, hogy fokozottan ügyeljenek értékeikre. ...Hopp, itt egy kéteurós már el is gurult... Hölgyem, legközelebb figyeljen oda, cégünknél a három másodperces szabály alaptétel, és ha a sofőrünk fogja megtalálni este az ülés alatt, nem biztos, hogy vissza fogja önnek adni! Addigra amúgy is többet fog érni, mint amennyiért vásárolta. Apropó – ezt a többieknek is mondom – a visszafelé útra nem árt 3-4 bkv jegyre való összeget megtartani forintban, ugyanis visszaérkezésünk után ennyi átszállással fognak tudni eljutni a civilizáció legközelebbi pontjáig...
***
Most, hogy végre átértünk osztrák földre és nyugati levegővel szívhatjuk tele tüdőnket, megkérném önöket, hogy nézzenek balra. Ha ezt megteszik, láthatják Európa legnagyobb olajfinomítóját. Hogy szomszédaink miért pont ide telepítették, arra talán magyarázatot ad a Burgenlandra jellemző nyugati széljárás, amely nem csak a füstöt fújja át hazánk területére, de egyúttal a magyar szélerőművek turbináit is mozgásba hozza. Az évszázad biznisze – gondolták az osztrákok. Az évszázad biznisze – gondoljuk mi.
Ha jobbra néznek, láthatják a... mondjuk most pont nem, mert eltakarja az a másik busz... szóval, láthatják a konkurenciát, aki... épp most... ebben a pillanatban előz meg minket... hogy rohadna meg... na mindegy, itt úgysincs más látnivaló a csóró magyarokra specializálódott bolhapiacokon kívül, ahol az önök nagy-nagy bánatára sajnos nem állunk meg. De ne szomorkodjanak, hosszú nap áll még előttünk, tartogassák csak félretett pénzüket, bőven lesz idejük elkölteni ennél sokkal drágább helyeken. Nézzenek csak gyorsan balra, itt húz el mellettünk egy Lamborghini! 3,...2,...1... Aki lemaradt róla, az így járt – ha önöknek ilyen autóra tellne, biztosan nem itt ülnének – hehe.
***
Kedves utasaink, látom már jó a hangulat: csokoládéval, bögrékkel teli kezekkel, üres zsebekkel és mámorosan csillogó tekintetekkel szállingóznak vissza az autóbusz felé; most, hogy sikerült alaposan kiköltekezniük, elégedetten vehetjük utunkat hazafelé – Te velünk vagy? Késtél 3 percet, na felszállás! – Egyetlen aprócska perc türelmüket szeretném még kérni, mielőtt a szemhéjak végképp lecsukódnának: mivel oldalunkon mostanában igen kevés visszajelzést kapunk, arra kérném önöket, hogy hazaérve írjanak egy rövid sort a mai utazásukról. Ha csak annyit írnak, hogy "minden nagyon-nagyon szuper volt, de legfőképpen az idegenvezető", mi már azzal le lennénk kötelezve. Ne feledjék: nincsenek rossz vélemények, csak rosszul elköltött eurócentek.
Epilógus – néhány komment a modortravel.exe oldaláról:
(5/2)** “köszönjük az utazást, de mi Pécsre fizettünk elő és a korhely buszsofőr Belgiumban tett ki minket, hallatlan!" /Jolán, 36/
(5/3)*** "jó volt, csak a férjem, az Isti nem fizetett nekem egy ötödik forraltbort. Ha meg lett volna az 5 bögre, én lehetnék az idei bögrekirály" /Irma, 46/
(5/5)***** "Annyit de annyit nevettünk! Jutkáékkal tuti befizetünk a jövő évi brnói útra! Ha megéljük! 5 csillag az idegenvezetőnek! Szívesen felhívnám, nem csak sürgős esetben ;-)" /Rebeka, 40/
(5/5)***** "Vicces, humoros, szexi. Ajánlom!" /Paula, 32/
(5/5)***** "Tatabányáig mentem csak, de így is élveztem" /Viktor, 54/
